Egy csésze kémia
Sok kémiai reakció végbemeneteléhez némi energiára van szükség, még azok esetében is, amelyek hőt termelnek, mint például az égés. Tulajdonképpen az energiaráfordítás az, amivel létrehozunk dolgokat. Az autó vezetése, a lábak menetelése, és a kávé lefőzése, amiből a koffeint nyerjük… és ami valószínűleg az oka annak, hogy a legtöbbünk kávézik, hiszen a koffein blokkolja az idegi receptorokat, amik jelzik az agynak, hogy ideje aludni. Ez segít minket ébren maradni alvásidőben is.
És ha már az energiánál tartunk… Megfigyelte már, hogy a tej hogyan örvénylik és keveredik el a kávéval? Ez a folyamat a diffúzió, ahogyan részecskék elvándorolnak egy olyan helyről, ahol rengeteg van belőlük, egy másikra, ahol nincsen. A diffúzió úgy működik, ahogyan a légzés tart minket életben. Az oxigén bejut a levegőből a tüdő véráramába, és a kapillárisokból a sejtekhez az egész testben.
A tej mozgását több dolog is befolyásolja. Lefelé zuhan a gravitációs erő miatt, bele a bögrébe, de aztán a kávén keresztüli áramlása megszakad, ahogy a kávé és a tej molekulái interakcióba lépnek. Ennek a bögre falai vetnek véget, amelyek megállítják ezeket az örvénylő forgatagokat. A hőáramlásnak is jut szerep. A hidegebb, sűrűbb tej lesüllyed a melegebb, hígabb kávé aljára. Ez ugyanolyan mozgásciklusokat hoz létre, mint ami a folyékony kőzettel vagy lávával történik a földfelszíntől távol, mélyen a föld belsejében. Ez az a mozgás, ami a bolygónkat geológiailag aktívan tartja.
De akár az összes eddig említett folyamat hiányában is létrejönne a tejeskávé. A tej és a kávé feloldódatlan részecskéi táncot járnak a Brown-féle mozgásnak köszönhetően. Ez a részecskék véletlenszerű mozgása, ahogyan egymásnak ütköznek. Ezt a táncot tanulmányozta Einstein is, hogy bebizonyítsa az atomok létezését. Ez a spontán keveredési folyamat a termodinamika második törvénye alapján megy végbe: az entrópia vagy rendezetlenség az idővel párhuzamosan növekszik.
A tejes kávé két külön anyagából egy keverék lesz, ami egy rendezetlenebbé válik, ahogyan a két anyag teljesen összekeveredik. Ez a rendezetlenség még nyilvánvalóbbá válik a cukor esetében, ami szilárd kristályos állapotból, amiben minden molekula egy minta szerint rendeződik el, válik cseppfolyóssá, mindenhova szétterjedő cukor-részecskékkel.
És ugyanez igaz az univerzum többi részére. A kövek porrá morzsolódnak, a jég elolvad, a lakhelyeden pedig egyre csak nő a rendetlenség. Magára hagyva elég ideig, az univerzum egy nap el fogja érni a maximum rendezetlenség állapotát. Kicsit úgy, mint ez a tej és kávé. Mire jutottunk? A legnagyobb léptéktől a legkisebbig. A kémia mindenhol jelen van. És ha ezt egyszer meglátjuk, soha többé nem tekintünk ugyanúgy a világra.
A MAKKA instant kávéi is ugyanilyen hatással lehetnek a napjára, sőt talán egész életére is. Ha egyszer megkóstolja, talán soha többé nem tekint majd ugyanúgy a világra. Minden nap tapasztalhatja, hogy másképp folytatódik egy csésze gőzölgő kávé után a nap, mint előtte.
[fordítás]
forrás: https://blogs.scientificamerican.com/observations/the-universe-in-a-cup-of-coffee/
