Ugyanolyan káros lehet az agyra a cukor, mint az extrém stressz

Ugyanolyan káros lehet az agyra a cukor, mint az extrém stressz
Mind tudjuk, a Cola és a limonádé nem tesz jót a derékbőségünknek, vagy a fogaink egészségének. Egy patkányokon végzett új tanulmány azonban arra is rávilágít, hogy a cukros italok mekkora kárt tudnak okozni az agyunkban is.

Ugyanolyan káros lehet az agyra a cukor, mint az extrém stressz

Mind tudjuk, a Cola és a limonádé nem tesz jót a derékbőségünknek, vagy a fogaink egészségének. Egy patkányokon végzett új tanulmány azonban arra is rávilágít, hogy a cukros italok mekkora kárt tudnak okozni az agyunkban is.

Köztudott, hogy a negatív tapasztalatok az élet korai szakaszában, mint például a rendkívüli stressz vagy erőszak, növelik a rossz mentális egészség és pszichiátriai betegségek kockázatát az élet későbbi szakaszában.

A vizsgálat arra világított rá, hogy az elválasztás után fogyasztott nagy mennyiségű cukros ital a patkányok korai életszakaszában bekövetkezett stressz agyra való hatását súlyosbította.

Amit találtak

A korai életszakaszban bekövetkezett traumának modellezéséhez a fészkeléshez szükséges alomnak a felét tették ki. Majd a kilencedik naptól visszakerültek normális körülmények közé elválasztásukig. A limitált fészkelési lehetőség megváltoztatta az anya viselkedését, és növelte az utódokban a szorongást.

Az elválasztott patkányok felének korlátlan hozzáférése volt zsírszegény táphoz és vízhez, míg a testvéreik tápot, vizet és egy 25 százalékos cukoroldatot kaptak. A stressznek kitett állatok az elválasztáskor kisebbek voltak, de ez a különbség eltűnt az idők során. A kontroll és stressz csoportban cukrot fogyasztott patkányok több kalóriát ettek a kísérlet alatt.

A patkányokat 15 hetes korukig követték, majd az agyukat vizsgálták. Mint tudjuk, a korai életszakaszban bekövetkező stressz hatással lehet a mentális egészségre és funkciókra, megvizsgálták az agy egy részét, az úgynevezett a hippocampust, ami mind a memória és a stressz miatt fontos. Négycsoportnyi patkányt vizsgáltak: kontroll (nincs stressz), kontroll patkányok cukorivással, stressznek kitett patkányok, és patkányok, akiket stressz hatás is ért és cukrot is ittak.

Azt találták, hogy a krónikus cukorfogyasztású, nem stresszelt patkányok hippocampusában hasonló változások keletkeztek, mint a stresszelt de nem cukorfogyasztó patkányokéban. A stressz vagy a cukorivás alacsonyabb receptor expresszióhoz vezetett, amely a fő stresszhormon (kortizol) megkötéséért felelős, amely egy stresszes helyzetből való helyreállás képességére lehet hatással.

Az idegek növekedése szempontjából fontos Neurod1 nevezetű gént is redukálta a cukor és a stressz.

A patkányok sok cukrot fogyasztottak a fejlődésük során, melynek hatása aggasztóan befolyásolhatja az agy fejlődését.

Ebben a vizsgálatban, a cukor-bevitel és a korai stressz nem okozott további változásokat a hippocampusban, de nem tisztázott, hogy az idő múlásával sem fognak.

Mit jelent ez?

Nagy aggodalomra ad okot a cukorfogyasztás agyra való hatása, mivel nagymértékű a cukorral édesített italok fogyasztása, különösen a kilenc és 16 év közötti éves gyermekek körében. Ha az emberekben is szerepet játszanak hasonló folyamatok, mint a patkányokban, akkor fontos lenne, hogy minden ember csökkentse a cukorfogyasztását.

Szintén nagy aggodalomra ad okot, hogy a cukorivás, vagy a korai életszakaszra kiható stressz csökkentette a gének expresszióját az agyfejlődésre és növekedésre. Bár lehetetlen ilyen vizsgálatokat végezni az embereken, az agy áramköre által vezértelt stressz válaszok és élelmezés megmaradt a fajok között.

Azoknak az emberek, akik a korai életszakaszukban traumának voltak kitéve, a hippocampus szerkezetükben változás alakul ki. Azoknak az embereknek, akik a "nyugati" étrend alapján étkeznek, kisebb hippocampus térfogatuk volt, összhangban az állatkísérletek adataival.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a jövőben figyelembe kell venni a magas cukorbevitel lehetséges hosszú távú hatásait az agyra és a viselkedésre, különösen az élet korai szakaszában.

Forrás: Jayanthi Maniam, Research Associate, UNSW Autralia és Margaret Morris, Professor of Pharmacology, Head of Pharmacology, UNSW Australia. Publikálta: The Conversation 

Tartalomhoz tartozó címkék: tudastar kávé
blog comments powered by Disqus
Az oldal tetejére
Árukereső.hu Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz