Az antarktiszi krill, vagy Euphausia superba a Déli-óceán kristálytiszta vizeiben él, a legnagyobb a 85 ismert fajta közül. Átlagosan 5-7 évig élnek, de elérhetik a 10 éves kort is. Az állat kicsiny mérete ellenére (egy krill mindössze 1-2 g) az antarktiszi krill biomasszát 500 millió tonnára becsülik a szakemberek. Ez súlyban durván megegyezik a Föld teljes lakosságával.
Hogy néz ki?
Az antarktiszi krill egy kb 5-6 cm hosszú pici rákfajta. Hatalmas fekete szemei tele vannak astaxanthinnal, testük félig átlátszó, puha, pirosas árnyalatú. Emésztő szervrendszerük általában szabad szemmel is látható, élénk zöld, éppen olyan színű, mint a klorofillban gazdag táplálékuk. Két pár lábuk segítségével úszkálnak a vízben.
Mit eszik?
Az antarktiszi krill növényevőnek számít, de előfordul, hogy elfogyaszt néhány kisebb planktont is. Nyáron planktont, vagy mikroszkopikus méretű egysejtű növényeket eszik, melyek az óceán felszínén lebegnek, és elnyelik a napfény által termelt szén-dioxidot.
Télen, a kevés napfény miatt az óceán felszínén élő planktonok már kevésbé gazdag tápanyaggal szolgálnak a krillek számára. Mikor nem található elegendő táplálék, a krillek vagy megeszik a jégtömbök alatt élőmalgákat, vagy böjtölnek. Szerencsére elég szívós teremtmények, akár 200 napig is kibírják táplálék nélkül, habár a protein hiánya miatt veszítnek testsúlyukból.
A krillek szervezetében felhalmozódott omega-3, EPA vagy DHA zsírsavak mennyisége nagyban függ a környezettől és azoktól a mikroalgáktól, melyekkel táplálkozik.
Hogyan viselkedik?
A ragadozók ellen a folyamatos vándorlás taktikáját követik. Mindig nagy rajokban úsznak az árral. Nappal az óceán fenekén pihennek meg, éjszaka élelem után kutatva megindulnak a felszín felé. Az évszaktól függően akkorára nőhetnek a krill rajok, hogy az óceán felszínén úszva pirosra festik a vizet.
Krill és a tápláléklánc
Az antarktiszi krillek a tápláléklánc legalján helyezkednek el. Habár apró termetűek, mégis sok tengeri élőlény elsőszámú táplálékának számítanak. Ilyen például a tintahal, a fóka, a pingvin, különböző vízi madarak, és a tenger más lakosai. Még a hatalmas óriásbálna is eszik krillt. A rajokban való mozgás a kisebb ragadozók ellen jó túlélési taktika, egy gigantikus bálna ellen azonban mit sem ér, hiszen a vízzel rengeteg kicsiny krillt is beszippant. A halászok a teljes krill biomasszának mindössze 0,002%-át halásszák ki évente, ami arányait tekintve semmiben nem befolyásolja a tengeri ökoszisztéma háborítatlanságát.
Biolumineszcencia
A krilleket sokszor nevezik fényráknak is, mivel tudnak a testükből fényt kibocsátani a biolumineszcens mivoltuknak köszönhetően. A szervei, amelyek ezen tulajdonságáért felelősek, a szemgolyó, az ízelt lábai és a farka. Ezek 2-3 másodpercenként fényt bocsátanak ki, olyan erősséggel, hogy vetekszik egy zseblámpáéval.
Egyelőre nem bizonyított, hogy milyen funkciója van a fénykibocsátásnak a krillek esetében, néhány szakértő szerint a ragadozók elől való rejtőzködést segíti elő, mások szerint a párzási időszakban kap fontos szerepet a biolumineszcencia.
Fogyasszon Ön is minőségi Neptune Krill-Omega3 rákolajat.
