Termékek Menü

Hashajtó vagy rost? Melyik az egyszerűbb?

Hashajtó vagy rost? Melyik az egyszerűbb? Sokszor egyszerűbb bevenni a hashajtót, mint odafigyelni az étkezésre. De hosszú távon az élelmi rost megfelelő bevitele a megoldás!

Egészséged fontos bástyája a kiválóan működő bélrendszer, a tápcsatorna egészséges működéséhez pedig nélkülözhetetlenek a rostban gazdag élelmiszerek. Azonban hiába hallunk egyre többet arról mennyire fontos a rostban gazdag táplálkozás, mégis nagyon kevesen figyelünk oda arra, hogy valóban rostban gazdag ételeket együnk. Mai rohanó életvitelünk mellett egyszerűbbnek tűnik egy szem hashajtó bevétele emésztésünk rendbe tételére, mint odafigyelni az étkezésre.

A szervezetünk számára fontos rostok elfogyasztására egyszerű és kényelmes megoldást nyújthat a MAKKA Rost, ami tasakos kiszerelésben tartalmazza a kukoricából kinyert, GMO mentes élelmi rostot. Az édes ízű MAKKA Rost kiválóan alkalmas sütéshez, főzéshez, emellett bármilyen italba is belekeverhető, így a fontos rostokat étkezési szokásaink változtatása nélkül fogyaszthatjuk el.

A kukoricából kinyert MAKKA Rost (maltodextrin – Fibersol-2) tisztítja a vastagbelet és ezzel méregteleníti a szervezetet a káros salakanyagoktól. A rostok csökkentik a vércukorszintet, valamint a koleszterinszintet, amely a szív- és érrendszeri betegségekkel lehet összefüggésben. A MAKKA Rost rendkívül jó kiegészítője lehet egy tudatos, egészséges étrendnek, hiszen teltségérzetet okoz a gyomorban, ezzel csökkenti az étvágyat és elősegíti a fogyókúrás folyamatokat.

Mi az élelmi rost?

Az élelmi rost vagy más nevén "nyerstáplálék" megnevezés a növények ehető részét takarja, mely nem tud megemésztődni, illetve felszívódni a vékonybélben, így érintetlenül halad tovább a vastagbélbe. Ide tartoznak a poliszacharidok, melyek nem keményítők (cellulóz, hemicellulóz, gumik, pektinek), oligoszacharidok (mint inulin), lignin, valamint a növényekhez kapcsolódó anyagok (mint a vaxok, szuberin). Az élelmi rost fogalom a keményítőknek egy emészthetetlen keményítő néven ismert fajtáját is magában foglalja (ezek a hüvelyesekben, részben őrölt magokban és gabonákban, valamint néhány reggeli gabonapehelyben találhatóak), mivel ellenáll a vékonybél emésztőfolyamatának és változatlanul jut a vastagbélbe.

Az élelmi rost forrásai

Élelmi rostot találhatunk gyümölcsökben (körte, eper, szeder, málna, ribizli, narancs), zöldségekben (kelbimbó, articsóka, vöröshagyma, fokhagyma, kukorica, borsó, zöldbab, brokkoli), hüvelyesekben (lencse, csicseriborsó, babfélék), valamint teljes gabonákban (a korpák mindegyike, valamint a zabkorpás gabonapelyhek, teljes és vegyes gabonákból álló kenyerek).

Az élelmi rostok fajtái

Az élelmi rostokat gyakran oldhatóságuk alapján osztják be az oldható, valamint oldhatatlan rost kategóriába. Mindegyik rostfajta megtalálható a rosttartalmú élelmiszerekben csak más-más arányban. Az oldható rostok jó forrásaiként a zabfélék, árpa, gyümölcsök, zöldségek, valamint hüvelyesek (babok, lencse, csicseriborsó) szolgálnak. A teljes kiőrlésű gabonapelyhek, valamint teljes kiőrlésű kenyerek az oldhatatlan rostok gazdag forrásai.

Az élelmi rost és az egészség kapcsolata

Az emésztetlen élelmi rost egészen a vastagbélig halad, ahol a bélbaktériumok által részben vagy teljesen fermentálódik. A fermentálódás folyamata közben számos melléktermék, mint a rövid szénláncú zsírsavak, gázok keletkeznek. Ez a fermentálódás folyamatával összekötött tevékenység s a keletkezett melléktermékek vezetnek az élelmi rostok egészségre gyakorolt előnyös hatásaihoz.

Az élelmi rostoknak tulajdonított fő élettani hatások a következők:

Bélfunkció

Az élelmi rostok, különösképp az oldhatatlanrostok, segítenek a székrekedés megelőzésében, emelve a széklet tömegét s csökkentve tranzitidejét a bélben. Ez a hatás azonban akkor érvényesül, ha a rostbevitellel párhuzamosan a víz bevitele is nő.

A rövid szénláncú zsírsavak, melyek a rostok fermentációja során keletkeznek, a bélsejtek fontos energiaforrásaiként szolgálnak, valamint megakadályozhatják a bél tumorsejtjeinek növekedését, osztódását.

A bélműködés javításával, az élelmi rostok az olyan betegségek valamint rendellenességek, mint divertikulózis betegsége vagy aranyér, kockázatát is csökkenthetik, valamint a vastagbél-daganat ellen is kifejthetik védő hatásukat.

A vér glükózszintje és az élelmi rost

Az oldható rostok lassíthatják a szénhidrátok emésztését, valamint felszívódását, ezáltal lassítva a vér glükózszintjének evést követő (postprandiális) emelkedését, valamint az inzulinválaszt. Ez segítheti a cukorbetegeket glükózszintjük kontrolálásában.

A vérkoleszterin és az élelmi rost

Epidemiológiai vizsgálatok eredményei az élelmi rostoknak egy újabb, a szívkoszorúér megbetegedések (CHD) megelőzésében játszott szerepét is azonosították, mely a vér lipidösszetételének javításán alapszik. Ezeknek az epidemiológiai vizsgálatoknak az eredményeit klinikai vizsgálatok is igazolták. Elkülönített, viszkózus rostok, mint a pektin, rizskorpa vagy zabkorpa mind a szérumkoleszterin-, mind az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL vagy rossz) koleszterinszintet is csökkentik. Ezzel egy időben, a kutatás folytatódik, hogy rávilágítson a magas, vegyes élelmi rosttartalmú étrend CHD elleni védő hatására is.

Egyéb

Míg a székrekedés megelőzése, a vér glükózszintjének, valamint lipidösszetételének javítása áll a magas élelmi rosttartalmú étrend előnyös hatásainak előterében, egyéb előnyeiről sem szabad megfeledkezni. Példának okáért, mivel a rost a diétában biztosítja a térfogatnövelést, kalóriahozzáadás nélkül vezet telítő hatáshoz; segítve a súlykontrollt.

Annak érdekében, hogy a rostok minden előnyét élvezhessük, fontos, hogy variáljuk forrásaikat étrendünkben. A gyümölcsökkel, zöldségekkel, lencsékkel/borsókkal, valamint teljes gabonákkal tarkított étrend nem csak élelmi rostot, hanem számos egyéb tápanyagot, valamint a jó egészséghez elengedhetetlen élelmi összetevőket is biztosítja.

Forrás: http://www.eufic.org

Irodalomjegyzék

  1. Anonymous. Position of the American Dietetic Association: Health implications of dietary fibre. Journal of the American Dietetic Assoc. July 2002; Vol. 7: 993-1000.
  2. Bessesen, D.H. The Role of Carbohydrates in Insulin Resistance. Journal of Nutrition (2001)131: 2782S – 2786S.
  3. De Vries, J. On defining dietary fibre. Proc. of the Nutrition Society (2003): 62, 37-43.
  4. Lupton, J.R., Turner, N.D. Dietary Fibre and Coronary Disease: Does the evidence support an association? Current Atherosclerosis Reports (2003): 5, 500-505.
  5. Carbohydrates: Nutritional and health aspects. 2003 ILSI Europe Concise Monograph Series. ILSI Press.
Tartalomhoz tartozó címkék: tudastar rost
blog comments powered by Disqus
Árukereső.hu Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
Olcsóbbat.hu